2014. szeptember 17., szerda

20. Rész

Berry
Miután Mayát elvitték, eléggé lehangolt lett a hangulat, ezért gyorsan átöltöztünk és észrevétlenül próbáltuk elhagyni az uszodát. Hazafele, csöndesen telt az út. Inkább a tájat figyeltem.
- Ma este meglephetnénk Mayát. Beszökhetnénk Michealekhéz vagy csak beleshetnénk. - áltt velem szembe, már a házban Tristan.
- Ez jó ötlet. - vigyorodtam el.
- Én is megyek. - pattant fel Brad.
- Nem hinném, hogy ez jó ötlet. Minél kevesebben vagyunk annál jobb. - magyarázta Tris.
- Aha. Akkor Berry miért megy veled? - Brad kezdett egy kicsit agresszív lenni, amit nagyon utáltam.
- Azért, mert gondoltam a bátyján kívül, szívesen látná a barátnőjét is. - Tristan higgadt maradt vele ellentétben.
- Akkor már James is mehetne. - oktatta ki meggondolatlanul, mire egy szúrós pillantást vetettem rá. Tristan értetlenül ráncolta össze homlokát.
- James és Maya mostanában nagyon megértik egymást és sokat beszélgetnek. - húztam ki a helyzetet.
- Ja. De ennyi erővel jöhetne Connor. Vele régebb óta beszélget komolyabb dolgokról bár nem annyit mint most Jamesel, vagy Brad aki már nagyon rég óta ismeri és szereti. Szóval, nem. Nincs kivételezés se. Én megyek és te és nem Brad te nem jössz. - kötötte ki.
- Miért te mondod meg? - kötözködött tovább.
- Brad. - szóltam oda neki, hogy most már hagyja abba.
- Mert én vetettem fel az ötletet és én vagyok a bátyja. Befejeznéd ezt a gyerekes viselkedést? - vetette oda neki egyszerűen, majd mit sem törődve felsietett.
- Miért kell ezt csinálnod? - sétáltam közelebb hozzá.
- Miért kell vele menned? - kérdezett vissza.
- Mert Maya a barátnőm. Ezért Brad és semmi többért, de nincs okod kiakadni, mert tudtommal nem is kell tudnod arról, hogy hova megyek és kivel. Hiszen nem vagyunk együtt, csak élvezzük ami van. - mondtam kicsit gonoszan, őt idézve. De csak hogy észre vegye magát. Mondatom végére gúnyosan elmosolyodott, majd a plafonra nézett.
- Csinálj amit akarsz. - mondta végül, majd elment mellettem, idegesen. Lehet kicsit durva volt ez tőlem, de valahogy jeleznem kellett neki, hogy mi is van. Szobámba siettem, majd felkapkodtam magamra egy hosszúnadrágot és egy pulóvert és megszárítottam a még nedves hajamat.
Már sötétedett kint. Alig vártam, hogy induljunk. Ágyamra ülve telefonomat kezdtem nézegetni, mikor hívás érkezett skypon. Alex... Megforgattam szemeim, majd benyomtam a zöld gombot. Öcsém ritka idegesítő feje, azonnal megjelent a képernyőn.

- Mi van? - kérdeztem flegmán. Semmi okom nem volt a kedvességre.
- Jó hírem van. - vigyorgott ördögien, mire felvont szemöldökkel vártam, hogy mit mondd. - Anya megengedte, hogy odaköltözzek hozzád 2-3 hétig.
- Ismétlem: Mi van? Egyáltalán hova akarsz költözni? Egy szobácskám van egy pici ággyal és egy házam egy rohadt kupis és piás, idegesítő, csajjal, aki tele dohányozza a házat. Miért akarsz idejönni? - fakadtam ki magamból kiabálva.
- Baj van? - nyitott be Tristan. Gyorsan megráztam a fejem.
- Ki az? A pasid? - nevetett.
- Te meg ki vagy? A 14 éves öcsém, aki úgy viselkedik mintha 8 lenne. - figuráztam ki, mire kinyújtotta nyelvét. Tristan felnevetett.
- Zavar ha itt maradok? - kérdezte.
- Nem dehogy. Úgyis mindjárt végzek. - mosolyogtam rá.
- Neve is van? - kérdezte komolyabban.
- Tristan Evans. - mondtam.
- Csak szivatsz ugye? Az a Tristan aki a Vampsbe dobol? - vigyorgott, mire bólintottam. - Ne már. Tutíra odamegyek. Két nap múlva indulok. - jelentette ki.
- Ne legyél már gyökér. Most mondtam el, hogy nem tudsz hova jönni. - kezdtem kiakadni. Bár nem lepődtem meg, hogy ismeri Tristant. Nagyon otthon van a zene világában.
- Majd viszek matracot. Meg hálózsákot. Megoldom. Csak tudd, hogy Tristan a jövendőbeli feleségem bátyja. - mondta büszkén.
- Mayára gondolsz? Ne álmodozz pisis. - nevettem fel savanyúan.
- 3 év van köztünk, ha jól tudom. Bármi összejöhet. - húzogatta szemöldökét.
- Na szia. - mondtam, majd nem megvárva mit válaszol kinyomtam és telefonomat arébb hajítottam.
- Nem is tudtam, hogy van egy öcséd. - vigyorgott Tris.
- Pedig van sajnos. És ha valamit a fejébe vesz, akkor az úgy is lesz. Két nap múlva márpedig ide akar jönni. Illetve az én bérelt lakásomba. - sóhajtottam.
- Két nap múlva már nem leszel itt? - kerekedtek ki szemei. Megráztam a fejem. - Miért nem jöttök ide arra a pár hétre amíg idejön? - vetette fel ezt a rémes ötletet.
- Nem. Biztos, hogy nem. 1. Zaklatna engem 2. Zaklatná Mayát. Mint hallottuk, őt nem is akárhogyan. 3. Itt se férnénk el kényelmesen 4. Nem akarunk zavarni 5. Márpedig Alex hidd el, hogy zavar mindenkit. Szóval ez egy egyértelmű nem. - magyaráztam.
- De Berry, téged ott is zavrani. Főleg abban a kis lakásban. Maya kibírja. Sőt örül ha van valaki akit szivathat. És simán elférünk. Van kihúzhatós kanapénk és minden ágy francia. Senkit sem zavarnátok hidd el. Kérlek. - könyörgött.
- Sajnálom Tris, de ebbe nem fogok belemenni. - mondtam őszintén. Sóhajtott.
- Még átgondolod. - erősködött. Most induljunk. - pattant fel, majd csöndesen lesiettünk. Többiek már a szobájukban voltak. Beültünk Tristan kocsijába, majd elvezetett egy óriási házhoz. Inkább egy villának mondanám. Tátva maradt a szám. Belopóztunk a kertbe, eddig észrevétlenül. Próbáltunk nagyon csendbe lenne, de eléggé izgultam és olyankor mindig pisilnem kell, így a mozgás elég nehézkes volt számomra. A nappali ablakában láttuk, hogy mind a 4 fiú ott ül és valami idióta filmet néznek. Tovább mentünk és legalább 10 percbe telt mire rájöttünk melyik Maya ablaka. Tristan nyakába emelt, majd vállaira állva, felhúztam magam a párkányon. Benéztem az ablakon és látványtól lesokkoltam. James ott volt Mayával a szobájában. Rémülten néztek rám, majd mindketten felállva indultak az ablak felé, Hevesen kapálózni kezdtem, hogy maradjanak ott, mert ha Tristan meglátja, hogy itt van McVey, vége a nagy románcnak. Kapálózásomnak köszönhetően, óriási puffanással értem földet a nedves füvön és biztosra láttam, hogy ennyi volt és lebuktunk...

1 megjegyzés: